2015. szeptember 28., hétfő

Hex Hall

Bejegyezte: 1995 dátum: hétfő, szeptember 28, 2015
Tartalom:
"Három évvel ezelőtt Sophie Mercer rádöbbent, hogy boszorkány. Ebből jó pár kalamajka keletkezett. Anyja, aki nincs megáldva boszorkányképességgel, mindenben segíti őt, de csak akkor értekezik Sophie apjával, akit a lány szinte csak fényképről ismer, amikor nagyon szükséges. De amikor Sophie bűbája nagyon rosszul sül el a szalagavató bálon, és túlságosan magára vonja az emberek figyelmét, apja az, aki úgy dönt, büntetést érdemel: ezért a Hex Hallba, egy elzárt nevelőotthonba kerül, mely a rossz útra tért Prodigiumok (vagyis boszorkányok, tündérek és alakváltók) gyűjtőhelye.
A hasonszőrű csudabogár-tinikkel töltött első nap végére Sophie szép kis listával dicsekedhet: három erős, szupermodell-kinézetű ellenség, egy szívdöglesztő boszorkánymester iránt érzett bimbózó szerelem, egy ijesztően követő kísértet, és egy szobatárs, akiről kiderül, hogy a suli leggyűlöltebb diákja, és ráadásul vámpír. De a legrosszabb akkor jön, amikor Sophie rádöbben, hogy egy titokzatos ragadozó támadja meg a diákokat, és egyetlen barátja az elsőszámú gyanúsított.
Egyre több lesz a vérfagyasztó rejtély, és Sophie kénytelen felkészülni a legnagyobb fenyegetésre: egy ősi, titkos társaság egyetlen célja, hogy elpusztítsa a Prodigiumokat – de különösen őt."


Én és a könyv: 
Egy barátnőm nagyon ajánlgatta és engem is régóta érdekelt.

Véleményem: 
Mit tesz a lány, ha van egy kis megtakarított pénze még a nyári diákmunkából?
Igen! Könyvre költi. Így vettem meg a Hex Hall-t.
Azért esett eme könyvecskére a választásom, mert előtte beleolvastam a Könyvmoly Képző oldalán és nagyon tetszett a poénos, szarkasztikus főhősnő. Ja, meg persze nagyban motivált a borító is. XD

Hát nem ez lesz életem kedvenc könyve, de igazából rossz se volt.
Némelyik poén olyan volt, hogy akaratlanul is felröhögtem. És ezek ilyen lesből támadós poénok voltak. Gyanútlanul olvasok – fapofával – és akkor jön egy ilyen: mint a Sütiszörny ribanc menyasszonya. Konkrétan majdnem lefordultam a székről annyira nevettem. xD
A főszereplőnőn sokat lehet vidulni és szimpatikus a személyisége is.
A többi szereplőre különösebben nem tértünk még ki, inkább csak felszínesen érintettük őket.
Illetve a többi prodigimi lényt sem különösebben részletezték. Talán a vámpír kapott csak valamivel nagyobb szerepet, hisz Sophie szobatársa egy volt közülük. :D Ja, meg hát maga a boszorkány.
Maga a sztori egyelőre még kicsit lapos. Sok minden még nem történt. Nincsenek hatalmas csavarok. Mondjuk azért a végén akad pár, amin meglepődhetünk. Leginkább a végére sűrűsödött minden izgalom. De hát ez még csak az első kötet volt. Be kellett mutatni a szereplőket és magát az iskolát is.
Ja meg néha úgy éreztem, mintha mondjuk egy Harry Pottert olvasnék – csak nagyon, nagyon átdolgozva.
Plusz én szerelmi-szál párti vagyok ugyan, deee… XD Ezt azért kicsit lagymatagnak és leginkább gyerekesnek tartottam. Mondjuk azért volt jó jelenet. :P
Összességében kellemes olvasmány volt. Gyorsan ki lehet olvasni. Bár azt nem tudom, hogy érdekel-e a folytatás :D

Ami nagyon tetszett:
Poénok.

Ami nem tetszett: 
Minden izgalom a végére sűrűsödik.


Idézet:



"– Hogy mi a baj?! Lássuk csak: ez a szalagavató bálom, és látsz mellettem egyetlen srácot is?
– Nos… éppenséggel nem. De mivel a női mosdóban vagyunk, ez nem is csoda…"

"Az okos fiúk is képesek elbutulni a szexi lányok közelében."

"Féltékenyen a saját ruhám felé fordultam. Mindkét kezemet a baba csípőjére helyeztem, és olyan erősen ismételgettem magamban a következő szavakat, ahogy csak tudtam: gyönyörű ruha, gyönyörű ruha, lehetőleg kék. 
(…) 
Az anyag mozogni kezdett a kezem alatt. Légyszi -rimánkodtam összeszorított szemmel. 
Aztán meghallottam Elodie és Anna vihogását. 
A fenébe. 
Kinyitottam a szemem és a világoskék tüllóriásra meredtem, amelynek combközépig ért a szoknyája. Ebben úgy fogok kinézni, mint a Sütiszörny ribanc menyasszonya."

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Minden ami vélemény Template by Ipietoon Blogger Template | Gadget Review