Tartalom:
"Amikor Katy Swartz a szomszédomba költözött, rögtön tudtam, hogy baj lesz. Nagy baj.
Bajra pedig igazán nincsen szükségem, hiszen nem vagyok idevalósi. A társaimmal a Luxról érkeztem a földre, egy tizenhárommilliárd fényévre lévő bolygóról. Ráadásul ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Félnek tőlünk. Olyasmikre vagyunk képesek, amikről ők csak álmodnak, és pokolian gyengének tűnnek mellettünk – mert azok is.
Kat azonban olyan közel kerül hozzám, mint még senki más. Akaratlanul is vágyok rá – és szeretném felhasználni a képességeimet, hogy megóvjam. Meggyengít engem, pedig én vagyok a legerősebb luxen, és az én feladatom, hogy védjem a többieket. Ez a hétköznapi lány tehát mindannyiunk végzete lehet. Hiszen a luxeneknek van egy hatalmasabb ellensége is – az arumok – akikkel szembe kell szállnom.
Ha beleszeretek Katyba – egy emberbe – nem csupán őt sodrom veszélybe. Talán mindannyiunk pusztulását okozom… de azt nem hagyhatom."
Én és a könyv:
Karácsonykor anyu azt mondta, hogy vesz két darab könyvet, de többet nem. De amikor kiderült, hogy az Oblivion is megjelenik még karácsony előtt, nem bírtam ki, hogy ne kattintsak rá a
"Kosárba" gombra.
Véleményem:
Először is. Gyönyörű szép a borító. Bár én tartom magam ahhoz az elhatározásomhoz, hogy számomra nem Pepe a tökéletes Daemon. Persze jól néz ki, de valahogy nekem nem ő az igazi. :D Viszont a borító még így is csodaszép.Alapjáraton azt kaptam, amit vártam. Sőt talán még kicsit jobbat is.
Jó volt megismerni Daemon gondolatait, kételyeit, belső vívódásait.
Egyébként nagyon érdekes volt olvasni, hogy mennyit "veszekedett" magában és sokszor ellentétesen cselekedett azzal, amit elhatározott. Ez nagyon tetszett.
Meg persze a mocskos kis fantáziája. :P
Mondjuk igen én voltam az a tipikus olvasó, aki nyafogott az Origin előtt, hogy "miért kell Daemon szemszög?" Meg én nem kívánkozom a fejébe stb. De aztán meg az ember egyszerűen túl kíváncsi és igenis tudni akarja, hogy miket gondolt. (Plusz az eredeti sorozatban is megbékéltem a helyzettel.)
Maga a sztori sok újat nem tartogat. Persze van néhány új jelenet, amik nekem mind nagyon tetszettek. Imádtam az új jeleneteket. *-*
Példának okáért: Megszerettem a Thompson ikereket, ami az eredeti sorozatban nem sikerült. Szinte már sajnálom, hogy ott kevés szerep jutott nekik.
Plusz nagyon jó volt arra gondolni, hogy a szereplők még nem is tudják, hogy mi készülődik - én meg a lapok mögött ördögi mosolyra húztam az ajkaimat. xD
Szóval összességében: Örülök, hogy elolvastam és, hogy egyáltalán megírta az írónő.
Ami nagyon tetszett:
Az új jelenetek
Ami nem tetszett:
...
Idézet:"Arra gondoltam, ha kitöri a nyakát, az megoldja az egész „ideköltözünk a szomszédba” problémát."
"Amit Kat iránt éreztem, bonyolult volt és komplikált. Kedveltem, ugyanakkor mégsem. A farkasokat is kedvelem, mégsem akartam volna egyet házi kedvencnek."
"– Mi a franc? – kiáltott felháborodva. – Tönkretehetted volna a szépséges arcomat!
Hátravetettem a fejemet. Most rajtam volt a nevetés sora.
– Azt hiszem, ideje tükörbe nézned, ha szépségesnek hiszed!
Andrew velem nevetett.
– Egyformák vagyunk – rázta a fejét Adam. – Mind a kettőnket sértegetett, te hülye."
"– Az olvasás nem számít elfoglaltságnak, cica.
Íves ajka elnyílt.
– Ezt most rosszul hallottam.
Még szélesebben mosolyogtam.
– Ez… ez szentségtörés!
Nevetgélve leeresztettem a karom.
– Nem hiszem, hogy az ezt jelenti.
– De igen, a világ összes könyvimádója számára."
"– Most hozzád vágnám a könyvet, de ahhoz túlságosan tisztelem."
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése