A ​csábítás mestere

Tartalom:
"A hírhedt kalóz, Black Jack Rhys még sohasem került szembe olyan hajóval, amit ne tudott elfoglalni vagy olyan nővel, akit ne tudott volna ágyba csábítani. Ám a magával ragadó bandita is méltó párra akad egy tüzes szépség személyében, aki megesküdött, hogy az igazságszolgáltatás kezére juttatja őt.
A félelmet nem ismerő, lángvörös hajú kis boszorkány, Lorelei Dupree úgy gondolja, tartozik a vőlegényének és a városnak annyival, hogy véget vessen a rossz hírű Black Jack uralmának. Ám amikor a vakmerő kalóz kicsúszik a számára felállított csapdából, a lány pillanatokon belül az ellenállhatatlan bűnöző hálójába gabalyodik. S Jack, akit a csábítás mesterének is neveznek, rabul ejtő pillantásával elvarázsolja őt, így a vonzó gazfickó érzéki bűvöletébe esik. De ekkor a hatalmas tenger olyan veszéllyel fenyegeti őket, amire nem is számítottak. S bár a kalózkapitány rengeteg szívet elrabolt már, soha nem álmodott arról, hogy egy nő ilyen könnyedén meghódíthatja őt."

Én és a könyv: 
Szerettem volna valami jó kalózosat és a Kalózszerelem nem tetszett, így tovább próbálkoztam. :D

Véleményem:
Na, végre! Köszönöm!
Ez az írónő tudta, hogy mi kell nekem. Mintha csak a gondolataimba látott volna.

A könyv előtt volt szerencsém (avagy balszerencsém) elolvasni a Kalózszerelmet. Alapból először ezt a regényt szerettem volna elsőnek elolvasni, de mivel a sztori elején a főszereplőnő túl unszimpatikusnak tűnt, inkább a másikkal kezdtem. De az írásomból kivehető, hogy az nagyon nem tetszett.
A kettőt össze se tudom hasonlítani. Vagyis de…
Az rossz, ez jó.
Ebben minden benne volt, amit az előzőtől is vártam volna. Poénok, igazi romantika, kedvelhető szereplők, és a legfontosabb; nem lett megerőszakolva a csaj! (Ugye utóbbi az előző kötetnél nagyon felháborított.)
Azzal sosem volt gondom, ha a főszereplőnőt elrabolják. De azzal igen, ha megerőszakolják és mindezt romantikaként szeretnék lenyomni a torkomon.
Na, szóval. Igaz, hogy nem túl hosszú távot ölel fel a könyv, de mégis el lehet hinni, hogy a két főszereplő megszerette egymást.
Lorelei először nagyon nem volt szimpatikus, hiszen igazán fellengzősnek és beképzeltnek tűnt. De ahogy haladt előre a sztori őt is megkedveltem.
Viszont Jack már a legelejétől levett a lábamról. Egy kalóz, aki egyben úriember is tud lenni és a külsejét tekintve pedig egy földre szállt angyal. (Ha már külső... A pasas a borítón nagyon nem úgy néz ki, ahogy őt leírják. xD)
Nehezen nyílik meg másoknak, de a csípős megjegyzésekkel rendelkező Lorelei elbűvöli.
Instant romantika. :D

Plusz a két főszereplőben azt is szerettem, hogy végül is mindketten művész lelkek.
Jack imád olvasni, Lorelei pedig festeni.
Néha-néha egyéb szereplők is feltűnnek, de azért a legnagyobb hangsúly a főhőseinken van.

Izgalom persze nem sok akad, de hát itt nem is ez a lényeg. :D Az ilyen regényeket nem ezért olvassuk.
Nagyon jó gondolatok vannak a sztoriban és én nagyon élveztem amíg tartott.
Többször is jókat mosolyogtam és örülök, hogy az eleje nem gátolt meg abban, hogy folytassam.

Ami nagyon tetszett: 
Pont ilyen hangulatú könyvet kerestem, szóval minden.

Ami nem tetszett: 
Kicsit az eleje vontatottan indult számomra.

Idézet: 
"– Jobb, ha megöl, mint hogy megerőszakoljon – szólt idegességtől remegő hangon.
Jack felvonta szemöldökét. A sötét hajú férfihoz fordult:
– Elmagyaráznád ennek a nőszemélynek, kérlek, hogy a megerőszakolás nem szerepel a népek ellen elkövetett gaztetteim listáján?
– Az emberrablás sem volt rajta, egészen a mai estéig."

"– Ön nagyon arrogáns.
A férfi nevetett.
– Ezt garantálhatom.
Pillantásuk találkozott, mielőtt a lány megint másfelé nézett. Úgy gondolta, nem hagyja ennyiben.
– Idegesítő – szólt egyszerűen.
– Előfordul.
A válasz feldühítette.
– Bosszantó.
Jack szélesen elmosolyodott.
– Próbálkozom.
Ám ez alkalommal a tekintetük újból találkozott.
– Miért ennyire készséges és beleegyező?
A férfi megrántotta a vállát.
– Csak az igazat mondja, és az igazsággal szemben nem tehetek semmit."

" - Az asszony mind ingatag és szeszélyes.
- A férfi mind hűtlen és kegyetlen.
- Beleértve Justint is?
- Nem teljesen.
- Ó, épp így gondoltam. Hiszen Justin nem is férfi.
Lorelei arcvonásai megkeményedtek a dühtől."

"– Ugye tudja, hogy pusztán időpazarlás velem próbálkoznia?
– Valóban?
– Igen. Szeretem Justint.
– Szerelem! – gúnyolódott a férfi. – A szerelem nem más, mint hazugság, amelyeket a férfiak találtak fel, hogy bűntudat nélkül ágyukba csalogathassák a nőket."